Szilágyis Diákkör (SZDK)

Elnöki interjú

 

Az interjút Harsányi Virág (10.C) készítette, köszönjük szépen! :) 

Az egy éve alakult SZDK nagy változáson ment keresztül a közelmúltban. Többek között erről, és még más tapasztalatokról, élményekről, tervekről beszélgettünk a régi és az új elnökkel, vagyis Csorba Benjáminnal és Lakatos Róberttel.

V: Sziasztok! Először is köszönöm a felkérést, hogy elkészíthetem veletek ezt az interjút. Mielőtt rátérnék azokra a kérdésekre, melyeket online kaptatok, én is kérdeznék tőletek: Benji, számodra mi volt a legnagyobb kihívás, amíg te voltál az elnök?

B: Az, hogy folyamatosan a Szilágyis Diákkör valahogy felfelé tudjon ívelni, tehát a diákkörök száma és a tagok száma bővüljön, ne pedig csökkenjen vagy stagnáljon. Ez azért nehéz dolog volt és tényleg mindig bennem volt a teljesítménykényszer. A Szilágyis Diákkört én úgy álmodtam meg, hogy nagyon nyílt legyen, tehát mindenről beszámoltunk a honlapon meg a Facebook-oldalon is, így semmi nem maradt titokban. Például ott volt a záróvetélkedő év végén, amikor ha nem jöttek volna el elegen, akkor az elég nagy szégyen lett volna az elnökségem végén. Elég nagy stressz volt bennem, de végül szerencsére volt kellő számú csapat. Tényleg arról volt szó, hogy a semmiből kellett valamit létrehozni.

V: Mi volt az elnökségben a legjobb?

B: Nagyon jó érzés volt, hogy tehettem valamit a Szilágyiért, és nagyon szerettem a matekdiákkört is tartani.

V: Szerintetek mi az a tulajdonság, ami ahhoz kell, hogy valaki jó SZDK-elnök legyen?

B: Lelkesedés. A lelkesedés és szorgalom a legfontosabb.

R: Igen, egyetértek.

V: Robi, téged mi motivált arra, hogy elnök legyél?

R: Én már általános iskolában is voltam elnök. Mindig is szerettem szervezkedni. Ebből kifolyólag az, hogy megszavaztak elnöknek, azt is jelenti, hogy nemcsak nagyon szeretem ezt csinálni, hanem jó is vagyok benne.

V: És mik a terveid?

R: Ott voltak a tavalyi sikeres programok, mint például a diákkörök találkozója, a szabaduló szoba és a záró vetélkedő, ezeket nyilván idén is megszervezzük. Ezenkívül különböző vetélkedőkre gondoltam, esetleg Ki mit tud?-ra vagy dubsmash-ra (a dubsmash egy olyan alkalmazás, aminek segítségével filmszinkron-hangokra, reklámokra vagy dalok szövegekre tátoghatunk, vicces gesztikulációkkal. Robi szerint: „ez így nagyon jó buli”).

V: Benji, az, hogy te elnök voltál, ennek vetted-e hasznát a gyakorlatban?

B: A kommunikációs képességem biztos, hogy javult, bár ez főleg a matekdiákkörnek köszönhető. Előtte kevésbé mertem kiállni emberek elé.

V: Robi, szerinted mennyire lehet a szilágyis diákokat arra késztetni, hogy ne egyből hazamenjenek, hanem inkább ott maradjanak az iskolában és részt vegyenek ezeken a diákkörökön?

R: Na, hát ez nyilván nem könnyű, de ehhez az is kell, hogy olyan diákkörök induljanak, amelyek az érdeklődési körükbe tartoznak, és amiket, természetesen, ők is megszervezhetnek. Szóval, ha nincs olyan diákkör, ami őket érdekli, akkor nem fognak ott maradni.

V: Melyik az az internetes, facebookos poszt, ami a legjobban felkeltheti a figyelmet?

B: Az interjúknak nagy sikerük volt, azok kiemelkedtek, több interjúnk is elérte a körülbelüli 700 embert. Ami még meglepően népszerű, az az oktatásügyi hírek közül némelyik. Itt volt, hogy konkrétan a Szilágyival kapcsolatos híreket tettük fel, de közzé tettünk egyéb híreket is. A képek szintén elég népszerűek lettek, azok is, amiket a diákkörökről fotóztunk és persze azok is, amiket a fotókörösök készítettek.

R: Igen, népszerűbbek azok a posztok, melyekhez kép is van csatolva, nem csak szövegből állnak.

V: Egy kicsit eltérünk a tárgytól, de úgy érzem kötelező feltennem ezt a kérdést: milyen az egyetem,Benji?

B: Nagyon jó, nagyon szeretem.

V: Tudod már, mi leszel, ha nagy leszel?

B: Vegyész. A szerves kémia érdekelt korábban jobban, de most van egy nagyon jó szervetlen tanárunk. Nagyon jól magyaráz, imádom azokat az órákat. A másik kedvenc órám a biztonságtechnika a sok kísérlet miatt.

V: És hiányzik a Szilágyi?

B: Persze, tervezem is, hogy benézek egyszer. Szeretnék visszalátogatni Zentai Marcinak a diákkörére, a Természettudományos Önképző körre, és javasolnám is mindenkinek, hogy menjen el rá. Szerintem rendkívül színvonalasan ad elő. Tavaly is volt rá példa, hogy előadott valamilyen példát és nekem nagyon tetszett, nagyon jól magyarázott, igazán részletesen. Még a nem matektagozatosok is megértették, ugye, Robi?

R: Igen, tényleg. Nagyon jó volt.

B: Szóval én azt javaslom, hogy ne derogáljon senkinek se az a felsőbb évesek közül, hogy most elmenjen egy tőle fiatalabb embernek a diákkörére, mert attól, hogy fiatalabb, még nagyon jól tudja, és nagyon jó dolgokat ad elő. Én is meghallgattam többek közt az ő előadását is tavaly. Ez nem kell, hogy rossz érzést vagy szégyent váltson ki valakiből, mert hasznosabb annál, minthogy e miatt az érzés miatt valaki bojkottálja.

V: Robi, ne haragudj, hogy ilyen gonosz kérdést teszek fel, de mit szólsz ahhoz, hogy megszűnt két diákkör, mióta te vagy az elnök?

R: Nyilván nem örülök neki és a táncdiákkör szervezőjét azóta is unszolom, hogy mégis csak kellene az a diákkör. Lennének ötleteim, mint például angoldiákkör, filmklub vagy sakkdiákkör, de még nem találtam megfelelő embereket az elindításukhoz. Viszont, az többször is megfordult a fejemben, hogy ilyen „diákjogokkal” kapcsolatos diákkört indítok. Talán még különböző előadókat is meg lehetne hívni. Azt még nem tudom, hogy ez a színjátszó mellett vagy helyett, majd a jövőben kiderül.

V: Sok sikert kívánok hozzá, és köszönöm nektek a beszélgetést!

Íme azok a kérdések, amiket online tettetek fel Benjinek és Robinak! Akadt közöttük politikai témájú is, ezt a szabályzat alapján kiszűrtük. A többi kérdésben előfordult trágár megfogalmazás, amiket moderáltunk. Először Robit kérdeztük. 

Mit szóltál ahhoz, hogy G. Timi posztját többen lájkolták, mint a te kampányodat összesen? 

R: Hát, igazából, én G. Timi posztját nagyon viccesnek találtam, de az, hogy valaki lájkolta nem feltétlenül jelentette azt, hogy egyet is értett vele, mert volt olyan a lájkolók közül, aki eljött és rám szavazott. 

Mik a terveid elnökként? Miben akarsz jobb lenni, mint Benji? 

R: Egyáltalán nem célom, hogy jobb legyek bárkinél is. 

B: Én azért örülnék, hogy ha jobb lennél nálam, az azért siker lenne az SZDK-nak. 

R: Hátha. A terveimet, pedig már elmondtam és ezeket meg is szeretném valósítani, még ebben a félévben. 

Lefizetted Benjit, hogy ne a C-s jelöltet támogassa? 

R: Még soha sem fizettem Benjinek semmit az SZDK-s üdülésen kívül, tehát a válaszom nem. 

Miért nem adtatok semmit elő a suli előtt a színjátszóval? 

R: Ennek több oka is volt. Egyrészt, hogy nem volt elegendő fix tag ahhoz, hogy előadjunk egy teljes darabot. Másrészt, voltak olyan tagok, akik csak azzal a feltétellel jártak, hogy nem kell a suli előtt szerepelniük. 

Csépányista vagy, vagy miért van az, hogy a tavalyi záró ülést bojkottáltad, miután előtte mindig ott voltál? 

R: Azért nem voltam ott a záró ülésen, mert készültünk a szilágyis csapattal az X-fesztre. 

Milyen érzés lehet, mikor ilyen fölénnyel nyertél? Nem érezted úgy, hogy Benji többet tud? 

R: Meglepődtem, nem számítottam ennyi szavazatra, főleg, hogy Eszternek ott van az egész anime diákkör, ami azért nem kevés létszám. A másik kérdésről nem tudom, igazából, mire vonatkozik. 

V: Benji, neked is lehetett feltenni kérdéseket, úgyhogy te következel: Miért támogattad Robit? 

B: Azért, mert tavaly nagyon jó ötletei voltak az SZDK-val kapcsolatban, és nagyon lelkesen is állt a dolgokhoz, az üléseken majdnem mindig jelen volt, és a nyáron is eljött Tiszafüredre, ráadásul úgy láttam, hogy talán közvetlenebb természetű is nálam, amit nagy előnynek tartottam, sőt még az évkönyvben is kifejtettem. Sajnos az eredmények alapján ma már inkább Eszterre szavaznék. 

Mit nézel ki Robiból elnökként? 

B: Reménykedem benne, hogy a megvalósítás is feljavul az ötleteihez. 

Szerinted Robi komolyan jobb lesz nálad? Az évkönyvben ezt írod. 

B: Akkor még így gondoltam, mert Robi talán közvetlenebb természetű nálam. Sajnos az utóbbi másfél hónap történései azt mutatják, hogy nem volt igazam, 2 diákkör megszűnt, másfél hónap alatt plakátolni sem sikerült és az oldal sincs kellően szerkesztve. 

Nem szégyen az SZDK-nak, hogy egy ellenposztot majdnem annyian lájkoltak, mint az oldalatokat? 

B: Gondolom, arra a bejegyzésre gondolsz, ami az elnökválasztás előtt Facebookon megjelent és körülbelül 160 ember ki is nyilvánította, hogy nem érdekli, mit csinált tavaly Robi. Én ennek persze nem örültem, de azért szégyennek nem éreztem, ha ez a véleménye, annak a 160 embernek, azt el kell fogadni. Amikor én voltam elnök, akkor se a mennyiség, hanem a minőség volt a fő szempont, körülbelül 700 szilágyisból 50 járt diákkörökre, de értük megérte csinálni. A matekdiákkörön is a nehezebb példákat választottam, hogy a legügyesebbek megmaradjanak, mert inkább ez volt a célom, mint a magas létszám, és ez meg is valósult, a magas létszám persze nem. 

Mit szólsz ahhoz, hogy az elnök matek diákköréhez tartozott az egyetlen kizárás? 

B: Ez a kizárási ügy nagyon szomorú, számomra az elnökségem és a szervezőségem legszomorúbb ügye. Én Istvánnak is többször elmondtam, hogy nem ezt akartam, de nem vette a célzást. Az igazság az, hogy nem véletlenül vártam a tette után három hetet a kizárás kezdeményezésével: bár barátként is nagyon rosszul érintett a viselkedése, én nem akartam kizáratni, azt vártam, hátha bocsánatot kér. Mivel ezt nem tette meg, így elnökként nem hagyhattam a tettét szó nélkül, mivel az nagy foltot ejtett volna az SZDK becsületén, ha még mindig ott vigyorogna, egyébként velem közös képen az SZDK honlapján, dísztagként a „matekdiákkör iránti kiemelkedő lelkesedéséért és a színvonalas fordított diákköri előadásokért”. 

Mit szólsz, hogy az oldal szerkesztője a többi matekdiákkörös eredményeit mindig kirakta, a tieidet meg nem? 

B: Az oldal szerkesztője tavaly egész évben én voltam, ezért kerültek ki az én eredményeim kevésbé, mint másoké, én nem szeretem magamat dicsérni vagy kérkedni az eredményeimmel. A többi matekdiákkörös eredményeinek viszont nagyon örültem, és ott nem is volt ilyen gát, így azok rendre felkerültek az oldalra. 

Elnökként miért nem lájkoltad sose az SZDK posztjait, miért csak most lájkolsz? 

B: Azért, mert én voltam az oldal szerkesztője, és nem szoktam a saját bejegyzéseimet lájkolni. 

Mi volt a legjobb élményed és a legrosszabb elnökként? Volt, hogy le akartál mondani… 

B: A legjobb a matekdiákkör volt, bár ez nem főként az elnökséghez kapcsolódik. Én nagyon élveztem, hogy ilyen tehetséges és lelkes versenyzőknek magyarázhattam versenypéldákat. Ezen túl az interjúkészítés volt nagyon jó élmény, amikor minden szervezőt kicsit jobban megismerhettem. Az olvasók meg fognak lepődni, de a legrosszabb élményem nem az volt, mikor az indulás után egy hónappal megszűnt az elsősegélynyújtó diákkör, és elnökként ezért le akartam mondani. Ennél nekem a kizárási ügy sokkal rosszabb volt, mert abban emberileg, személyesen is mélyen érintve voltam, hiszen egy olyan emberben csalódtam óriásit, akit előtte az egyik legjobb barátomnak tartottam, és elnökként ez további kellemetlenségeket is okozott. 

Hogy jutott eszetekbe az alapítás? 

B: Már régóta motoszkált bennem valami ilyesminek ötlete. Egyébként az, amivel tavaly a SZÖSZ-ös szavazás előtt kampányoltam, nem csak kampányfogás volt, tényleg vissza akartam adni valamit a Szilágyinak azért a sok jóért, amit adott nekem. Én egyébként először tantárgyi témájú diákköröket álmodtam meg, aztán a többi alapító tag ötletére lett ez kiterjesztve egyéb témákra is, ami eredményesnek bizonyult. Három ötletemet gyúrtam össze az SZDK-ba: a fő vonal a heti diákkörök tartása, ami közösségteremtő célja mellett sokszor a tudást is bővíti, emellett még mellékág volt az egyéb programok szervezése és a Szilágyi népszerűsítése általános iskolákban. 

V: Most jöjjön néhány közös kérdés, rendben? Ha Cs. István eljönne valamelyik ülésre és vissza akarna lépni, hogyan szavaznátok? 

R: Igazából elképzelhetetlennek tartom, hogy István valaha is eljönne egy ülésre, de… Hát nem tudom. Azt hiszem, nem mellette szavaznék. 

B: Ez érdekes, mert nekem meglepő lesz a válaszom: István a visszalépését úgy kezdeményezhetné, ha eljönne az ülésre, és ott elmondaná, amit gondol. Ez nagy bátorság lenne tőle, hiszen az ülésekről nyilvános jegyzőkönyv készül, és fennállna a szégyen kockázata, hogy a mondandója után leszavazzuk a visszalépését. Az, ha ő felvállalná, hogy ezek ellenére férfias módon odaáll és bocsánatot kér, sokat homályosítana azon, amit tett, így én mindenképp István visszalépésére szavaznék és mindenkit biztatnék is erre. Persze ha csak az idióta mentegetőzését jönne el előadni, akkor nem csak, hogy nemmel szavaznék, de igencsak ki is osztanám a jegyzőkönyv terhe mellett is. 

Mi lesz, ha ti is összevesztek? Szétszakad az SZDK? 

B: Remélem, hogy nem fogunk összeveszni, mivel nem tudni, ennek milyen következményei lennének az SZDK-ra nézve. 

R: Szerintem, még ha össze is vesznénk valamin, nem hiszem, hogy ez az SZDK szétszakadásához vezetne. 

Hogy van időtök még ezt is csinálni, amikor ennyi órátok van, plusz Benjámin versenyzett is? 

B: Az embernek arra van ideje, amire szán. Az a heti 2 óra diákkörtartás, és 1-2 óra elnöki szervezőmunka nem volt annyira vészesen sok, hogy ennyit ne szánjak a Szilágyira a szabadidőmből, ráadásul jó érzés volt átadni valami tudást a kisebbeknek is. 

R: Nem csak, hogy ennyi óránk van, ott van még számos elfoglaltság, de én is úgy gondolom, ahogy Benji is mondta, hogy arra van idő, amire szánsz. Szóval, ha valamit tényleg akarsz csinálni, akkor arra úgyis megtalálod a módot.