Szilágyis Diákkör (SZDK)

Interjú Huczka Eszterrel, az olvasókör egyik szervezőjével, az SZDK alapító tagjával

Az Olvasókör hamarabb létezett, mint maga a Szilágyis Diákkör. Most az Olvasókör egyik alapítójával, Huczka Eszterrel (később E) készítettünk interjút (Csorba Benjámin SZDK-elnök, később B), hogy megtudjuk, mi vezetett ennek az elindításához, és hogyan alakult az Olvasókör az óta. Érdekes beszélgetés elé nézünk!
B: Szia Eszter! Te is alapító tag vagy a Szilágyis Diákkörben és már az indulás óta, sőt még annál is régebben szervezed az olvasókört. Honnan jött az ötlet még tavaly?
E: Na várj, ezt ki kell gondolni és megfogalmazni szépen.
B: Igen. De hát aki sokat olvas, annak megy ez.
E: Naná. Tehát: legfőképpen azért alapítottam meg az Olvasókört Köles Kittivel, mert mindketten imádunk olvasni, és van az az érzés, amikor elolvasok egy fantasztikus könyvet, és legszívesebben mindenkivel arról beszélnék, de senkivel sem tudok, mert senki sem olvasta. Tehát az Olvasókör ez ellen van, hogy meg tudjuk osztani egymással, hogy az adott könyv kinek mit jelentett, kiből milyen érzéseket váltott ki; és ezek a könyvmegbeszélések sokszor vitaindítóak, és azáltal, hogy a tagok különböző véleményeket hallanak, önmaguk is fejlődnek.
B: Ez érdekesen hangzik. És hogy alakult a diákkör az indulás óta?
E: Nagyon jól, csak 2-3 főre számítottunk, aki eljön, de már kezdetben is 10 körül mozgott a résztvevők száma.
B: Ennek nagyon örülök. És most hányan vagytok? Kik járnak rendszeresen?
E: Most is 10-en, a többség 9.-es, de minden évfolyamról vannak tagjaink: Köles Kitti, Király Dóra, Joharchy Brigitta, Medveczki Rebeka, Kis Kinga ,Kesztyűs Viktória, Szűcs Antónia, Kiss Adrienn, Gyenes Veronika, Balogh Adrián.
B: Mit csináltok egy átlagos diákkörön?
E: Minden hónapban közösen kiválasztunk egy könyvet, amit mindenki elolvas, majd azt beszéljük meg, arról a könyvről vitázunk. Mivel minden héten összejövünk, a fennmaradó csütörtökökön a könyvről szóló filmet nézzük meg, vagy rövidebb művekről (pl. versekről) beszélünk, vagy a tagok behozzák saját írásaikat, és azokat vitatjuk meg.
B: Volt valamilyen érdekes sztori (a könyveken túl) az olvasókörön, amit megosztanál velem?
E: Tavaly karácsony előtt elmentünk forró csokizni a tagokkal, és egy olyan ízt kértünk, amit a pultos szerint előttünk még senki: mogyorós karamelleset. Annál finomabb forró csokit még sosem ittam.
B: Finom lehetett. A tagok közül ki a leglelkesebb?
E: Ó, ilyet ne kérdezz, nem akarok kivételezni, mindenki egyaránt lelkes.
B: Jól van. Mit ad neked a diákkör?
E: Megismerhetek sok fantasztikus elmét az iskolából, akikkel olyan viták szoktak kerekedni, ami mindenkinek a javára válik.
B: Ez nagyon jó lehet. És te mint szervező mit adsz a többieknek?
E: Hát legfőképpen azt, hogy próbálom úgy megszervezni az eseményeket, hogy mindenki élvezze azokat, és egyenlően ki tudja venni belőlük a részét.
B: Ez fontos. Te már gyakorlott szervező vagy. Mit tanácsolnál azoknak, akik esetleg diákkör indításán gondolkodnak, de félnek tőle, hogy esetleg nem lenne kellő érdeklődés?
E: Azt, hogy nincs mitől félni, vágjanak bele. Ha nincs elég érdeklődő, az csak azt jelenti, hogy nincsen kellően reklámozva az adott diákkör, vagy hogy változtatni kell egy kicsit a struktúráján. Ezt az egészet csak úgy lehet megtanulni, ha saját magunknak tapasztaljuk ki, hogy hogyan működik.
B: Megéri a többletmunkát a diákkör? Persze gondolom, megéri, különben nem csinálnád. Miért éri meg?
E: Teljesen meg. Látni a boldog arcokat, mikor beleéléssel beszélnek egy könyvről, felbecsülhetetlen érzés.
B: Ugyanezt érzem, mikor matekról beszélnek a tagok nagy hévvel. Volt szó róla, hogy esetleg elkezdenéd szervezni az angol diákkört is. Viszont már így is nagyon sokat teszel az iskoláért és az SZDK-ért. Ennyi program mellett lenne időd még az angol diákkört is szervezni? Mi lesz ezzel?
E: Hát igazából nagyon szeretném, csak félek, hogy elkezdem, aztán 2 hónap múlva el kell kezdenem tanulni az érettségire, és nem lesz rá annyi időm, hogy jóra meg tudjam szervezni.
B: Hát majd akkor valaki hátha átveszi, ha már jól működik. Milyen közös programot terveztek egyébként a diákkörön?
E: Majd szünet után megint forró csokizni megyünk szerintem. Utána meg egy könyvmegbeszélés, ami még nincs eldöntve, hogy mi lesz.
B: Jól hangzik. Az olvasókör megalapítása után te is alapító tag lettél az SZDK-ban is. Mit vártál az elején ettől?
E: Hogy ez egy olyan kezdeményezés lesz, ami összehozza az iskola embereit, hogy a hasonló érdeklődési körű diákok megismerhetik egymást. Azt hiszem ez szépen lassan, de megvalósulni látszik.
B: Örülök, hogy te se vesztetted el a lelkesedésed. Viszont jövőre te is ballagsz. Mi lesz jövőre az olvasókörrel? Továbbviszi valaki?
E: Aha, év végén fogunk tartani egy szavazást a következő elnök személyét illetően.
B: Ez nagyon jó. Sok sikert! Nekem nincs több kérdésem. Szeretnél még valamit mondani?
E: Igen, azt hogy mindenki jöjjön Olvasókörre! Próbáljátok ki, tapasztaljátok meg, hogy milyen ez a társaság, még akkor is, ha nem az olvasás az a tevékenység, amivel napotok nagy részét töltitek!
B: Igen, minden diákkört érdemes kipróbálni legalább egyszer, ebben egyetértünk. Köszönöm a beszélgetést!